Kétféle ember létezik. Az egyiket egyátalán nem érdekli az intelligencia, a másiknak viszont rendkívül fontos, még meg is méri.
És van a boszorkány, aki csak úgy elfogadja :)
Mielött jobban belemennénk, tisztázzuk, mit is értünk intelligencia alatt ?
Logikai vagy analitikai képességeket?Magas szintű tudatosságot?Gyors tanulási hajlmot?Jó promléma megoldó képességet?Kreativást?Gazdag szókincset, erős kifejező képességet?Vagy ezek mindegyikét?
Számos tévhit, ködös meghatározás kering az intelligencia körül.Mást értenek rajta a szakemberek, a szakirodalomban is számos deffinicója létezik, de a hétköznapokban is ezernyi értelemben használjuk.
A legfrappánsabb meghatározás szerint az intelligencia az a képesség, amelyet az intelligencia tesztek mérnek.
Jóllehet nem világos, mit is értünk rajta, számos „tuti” módszer jár szájról szájra, hogy melyek az intelligencia csalhatatlan jelei. Ha a nagylábujj rövidebb, mint a mellette lévő, biztos jelét kapjuk az átlagosnál nagyobb intelligenciának – állítják egyesek. – A keskeny ajkak egészen biztosan mutatják a kiemelkedő intelligenciát – állítják mások. – A pupillákat kell figyelni: minél nagyobb a pupilla, annál magasabb az intelligenciahányados – szól a harmadik megfigyelő.
Eszemben sincs cáfolni ezeket a módszereket, csupán adatokat közlök amik megfigyeléseken, kutatásokon alapulnak, rátok bízom , hogy eldöntsétek ,fontos e az intelligencia, vagy sem? Felismeritek magatokon az intelligencia jeleit. vagy sem?
A magasabb intelligenciájú emberek a statisztikák szerint tovább élnek, jobb és tudatosabb döntéseiknek, életstratégiájuknak köszönhetően. Az anyagi megbecsültség terén nem olyan egyértelmű az összefüggés: itt inkább az derült ki, hogy a határozottság, az asszertivitás, a döntéshozókkal ápolt jó viszony és a szorgalom elegye az, ami igazán számít egy előléptetésnél vagy fizuemelésnél – az más kérdés, hogy ezek a paraméterek is valamilyen szinten összefüggenek az intelligenciával.
A sikeres/boldog élethez a szakértők szerint nem szükséges kiemelkedő intelligencia, egészen átlagos szellemi kapacitással is sokra lehet vinni pusztán azzal,ha tudatosak és önazonosak vagyunk.
Megtaláljuk a saját hivatásunkat, és ennek mentén jelöljük ki azokat a célokat, amelyeket belső indíttatásunk révén (vagyis nem a társadalom vagy az Instán látott minták nyomására) szeretnénk elérni. Ezeknek a céloknak a megvalósításáért végzett lelkiismeretes, kitartó és kemény munka tud minket kiemelni a mindennapok fásultságából, és megteremteni egy teljesebb élet lehetőségét.
Az intelligencia egy különös tulajdonság, elvileg velünk születik és vannak bizonyos jelei annak, hogy valaki magas vagy alacsony intelligencia szinttel rendelkezik. Egyik sem jó vagy rossz, mindekettőnek megvan a maga előnye és hátránya.
Howard Gardner amerikai pszichológiai professzor szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség.Többszörös intelligencia elmélete alapján , nyolc különbözö típusú intelligencia létezik: nyelvi, logikai vagy matematikai, térbeli, testi-kinesztetikus, zenei, személyek közötti, intraperszonális ( magunkra vonatkozó), és természettudós intelligencia.
Lehet, hogy Gardner megközelítése sem tökéletes, de segítenek meghatározni azt, hogy mit értünk pontosan intelligencia alatt, és nem csak egy részterületre fókuszálva, mint pl az IQ-teszt. Előfordulhat, hogy valaki kiemelkedően magas intelligenciával bír nyelvi területen, csodás költeményeket, novellákat, dalszövegeket ír, de a személyek közötti intelligenciája az átlagnál is alacsonyabb, emiatt nem tudja értelmezni mások szándékait és képtelen együttműködni.
A magas intelligenciának egyértelmű jelei vannak.
Alább megmutatom azokat a jellegzetes emberi tulajdonságokat, melyek ismeretében megállapíthatod egy másik emberről, vagy saját magadról , hogy hol áll az intelligencia szinte-d.
EMPÁTIA
Az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú összetevője az empátia, amit általában úgy írnak le, mint a dolgok mások szemszögéből való megtapasztalásának képességét. Az érzelmi intelligencia az érzelmek megértésének és egészséges és produktív módon történő kifejezésének képességére utal. Saját érzelmeid elismerése az első fontos lépés. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában azt is elég jól tudják, mit gondolnak és éreznek mások, akkor is, ha azt nem mondják ki szavakkal.
Mint minden készség, az empátia is akkor fejlődik ki, ha flexibilissé teszed – így ha többet tudsz meg másokról, és kifejezed a velük kapcsolatos aggodalmadat,együttérzésedet, az még erősebb érzelmi intelligenciát eredményezhet.
EGYEDÜLLÉT ÉRTÉKELÉSE
Több időre van szükséged a feloldódáshoz? Lehet, hogy már felismerted zárkózottságod, de nem biztos, hogy tudtad, hogy a saját társaságodban való kiteljesedés az intelligenciára is utalhat.
Egyesek ezt úgy értelmezhetik, hogy az intelligens emberek általában nem szeretnek más embereket, vagy kevés barátjuk van, de létezik egy másik felfogás: mind a zárkózottság, mind az intelligencia általában azt jelenti, hogy a saját fejünkben szívesen töltünk időt, mert átgondolhatjuk a problémákat, új ötleteket agyalhatunk és töprenghetünk a múltbéli tapasztalatokon.
Minél több időt tölt az ember a szocializációval, annál kevesebb ideje marad az introspektív gondolkodásra, saját érdekei és projektjei megvalósítására.
ERŐS ÖNÉRZET
A jól fejlett öntudat magas szintű intelligenciát jelez, mivel az erős önazonosság általában azt jelenti, hogy biztonságban érzed magad abban, aki vagy, tudod, miben vagy igazán jó, és képes vagy magabiztosan a meggyőződésed szerint cselekedni. De az erős önérzet nem csak azt jelenti, hogy tudod, mire van szükséged, hanem azt is, hogy amire nincs, azt képes vagy magadtól távol tartani. A magas intelligenciával rendelkezőknek határozott életcéljuk van, jól fejlett öntudattal bírnak és bíznak önmagukban.
Az önérzetes emberekre jellemző, hogy amikor megbántják őket, nem képesek elengedni a fülük mellett a kapott bántást és azonnal visszakérdeznek vagy magyarázatot követelnek, mert szeretnék tisztán látni a helyzetet és önmagukat is.
TUDÁS VÁGY
Ha az egyszerű magyarázatok sosem elégítenek ki, szeretsz olvasni, érdekelnek a művészetek, más nyelvek és kultúrák, akkor vélhetően az átlagnál magasabb intelligencia hányadossal rendelkezel.
Megfontolt kérdéseket teszel fel, amelyek mindig az adott probléma lényegét érintik, órákat töltesz az interneten, ha valamire kíváncsi vagy, szétszedsz dolgokat, hogy megnézd, hogyan működnek. Kíváncsi vagy mások életére és tapasztalataira? Ez is a magas intelligencia jele.
MEGFIGYELÉS,EMLÉKEZÉS
Lehet, hogy nem éppen Sherlock Holmes vagy, de ha észreveszel a környezetedben olyan dolgokat, amelyek fölött mások elsiklanak, az is magas intelligenciára utal. Könnyen észereveszed az egyforma mintákat, tudszt térben gondolkodni, sokáig emlékszel a látott és hallott dolgokra, amelyeket összefüggésbe tudsz hozni más eseményekkel, felismered és megérted a természet változásait? Ezek mind fontos képességek, amelyekre a magas intelligencia tesz képessé. A fenti tulajdonságok már fiatal korban megfigyelhetők, ezért is mondjuk, hogy az intelligencia nem egy tanult folyamat, hanem velünk született.
JÓ TESTMEMÓRIA
Az intelligencia fizikai környezetben is megjelenhet. Talán nem tudod megmagyarázni, hogyan juthatsz el egy adott étterembe, de a tested ismeri az utat, annak ellenére, hogy néhány évvel ezelőtt csak egyszer sétáltál el arrafelé vagy egyszer nézted meg a térképen, hogy hol van.
Magas intelligencia tesz képessé arra, hogy bonyolult tánclépéseket tudj elismételni, miután az oktatód egyszer bemutatta őket. A magas testi-kinesztetikus intelligencia jó kézügyességgel és koordinációs képességgel is társul.
AZ ÉLET KIHÍVÁSAINAK KEZELÉSE
Az élet nem mindig egyszerű, és egyesek könnyebben néznek szembe bonyolult fordulataival, mint mások. Az alkalmazkodóképesség az intelligencia kulcsfontosságú összetevője, ami az új helyzetekhez vagy változó eseményekhez való alkalmazkodás képességét jelenti. Ez a tulajdonság a rugalmassághoz is kapcsolódhat, amely a nehézségek utáni kilábalás képességével jár együtt.
Jellemző még, hogy nehéz helyzetben sem veszíted el a humorérzékedet, ami megkönnyíti az élet nehézségeivel való megküzdést. Ráadásul a humor hatással van az értelmi képességekre, jó formában tartja az agyat és az idegrendszert, és intelligensebbé tesz minket.
BELSŐ BÉKE MEGŐRZÉSE
Konfliktusok szinte bármilyen élethelyzetbe előfordulnak: munkahelyen, családban, párkapcsolatban, de még sorban állás közben is a bevásárlóközpontban, a közúti közlekedésről nem is beszélve. A belső béke és nyugalom megőrzése nem az életünk eseményeitől függ, hanem valójában a reakcióink által tudjuk uralni, megváltoztatni az esetlegesen számunkra negatív dolgokat. Nem a düh és az indulat elfojtásáról van szó, hanem arról, hogy egy vita idején nem veszíted el a fejed, higgadtan tudsz érvelni és közben még a másik metakommunikációját is képes vagy helyesen értelmezni.
AGGÓDÁSRA VALÓ HAJLAM
Az aggodalom alapvetően azt jelenti, hogy fel kell készülni valami kellemetlen lehetőségére. A magas IQ-val rendelkező emberek vagy extrém sokat, vagy kifejezetten keveset aggódnak. Ez kissé ellentmondásosnak tűnhet, de arról van szó, hogy a rendkívül intelligens emberek egyrészt nem töltenek sok időt azzal, hogy olyan dolgokon stresszeljenek, amelyekről tudják, hogy valószínűleg nem fognak megtörténni. Másrészt a rendkívül intelligens emberek másik fele több időt tölthet aggódással, mert széles körű ismeretekkel rendelkeznek a lehetséges fenyegetésekről, és minden lehetőségre fel akarnak készülni. Mindkettő elképzelhető.
ÉRZELMEK KEZELÉSE
Mindenki küzd időnként fájdalmas vagy nem kívánt érzelmekkel. Ez az élet normális része. Az, ahogy miként kezeled ezeket az érzelmeket, sokat elárulhat érzelmi intelligenciádról. Általánosságban elmondható, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek képesek az összetett érzelmek felismerésére, és megérteni, hogy ezek az érzelmek hogyan befolyásolják a döntéseket és a viselkedést. Képesek produktívan reagálni ezekre az érzelmekre, tudják, hogyan gyakoroljanak önuralmat, majd biztonságos és egészséges módon fejezik ki érzéseiket.
HÁZI ÁLLAT
A kisállatok jó hatással vannak a mentális egészségünkre. Akik tartanak háziállatot, azok kevésbé érzi magukat magányosnak, könnyebben kezelik a stresszt, kevésbé hajlamosak a depresszióra.Felmerülhet a kérdés, hogyan kapcsolódnak ezek az előnyök az intelligenciához? Nos, a válasz az, hogy ezen előnyök felismerése és tudatos kihasználása már önmagában a magas intelligencia jele.
És még mindig maradjunk a tudományos tényeknél, tanulmányokkal igazolva,
az igazán intelligensek :
Balkezesek vagy éppen kétkezesek
Különböző tanulmányokban megállapították, hogy a balkezesek meglehetősen jól teljesítenek a kreativitást és innovativitást mérő teszteken. A tudósok szerint ez a divergens (egymástól független) gondolkodásnak köszönhető, ami jobban fejlett náluk, mint azoknál, akik csak a jobb kezüket használják.
Inkább az éjjeli baglyok, mint korán kelők
Megannyi tanulmányt végeztek már ennek a bizonyos tulajdonságnak a tanulmányozására. És mindegyik ugyanarra az eredményre jutott –azok az emberek, akik bizonyítottan magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, szinte mindig szívesebben maradnak ébren éjszaka.
Nem tudnak hosszú távon koncentráltak maradni
Ez talán kicsit ellentétesnek tűnik a okossággal,de mégis igaz. Ez azért van,mert az agyi aktivitásuk szintje túlszárnyalja az átlagot, és nehezen tudják mindezt kordában tartani.
Elég sokat szoktak sétálni
Ezt is számos tanulmány bizonyította. Azok az emberek, akik olyan városokban élnek, ahol sokat kell gyalogolniuk, okosabbnak bizonyulnak, mint azok, akiknek a különböző közlekedési eszközök könnyen elérhetők.
Tudják, hogy nem tudnak sokat
Aki igazán okos, az tudja, hogy mennyi mindent lehet még tanulni és megfigyelni, ezért sosem elégszik meg a tudásával. Mindig megkérdőjelezik a kognitív képességeiket.
Halogatók
Nagyon sok tudós vallotta már be, hogy halogató. Például Steve Jobs és Adam Grant, akik előnyükre fordították a halogatásukat. Az időhúzás csak egy másik módja annak, hogy hatékonyabban és kevesebb idő alatt végezzük el a dolgokat.
Masszív rágófogyasztók
A rágózás a magasabb intelligenciájú emberek kedvence, és a tudósoknak megvan rá a magyarázata. A rágás vagy az evés aktusa állítólag felpörgeti az agyi aktivitást. Elősegíti az analitikus készségeket és az önvizsgálatot.
Gyakran alszanak napközben
Tudtad, hogy Leonardo da Vinci, korának legnagyobb zsenije, napközben minden negyedik ébren töltött óra után aludt egyet? Ez a tulajdonság a mai zseniknél is megtalálható, és annak köszönhető, hogy az agyuk hajlamos hamarabb elhasználódni. A sok tevékenység túl sok az agynak ahhoz, hogy tovább működjön anélkül, hogy előbb tartana egy gyors szünetet a feltöltődéshez. A délutáni alvás ráadásul az egészségünkre is jó hatással van.
A bölcs ember intelligenciája az, hogy nem ítél meg másokat, hagyja, hogy ítélkezzenek maguk felett, csak olvassa és rögzíti az ítéletüket.